Az Európai Unió – szuverén államok közössége – a területi tervezésben nem rendelkezik erős kompetenciákkal, de területfejlesztési politikája a kohéziós politikán keresztül erős hatással van a tagországok területi politikájára is. (Az európai területi politika legátfogóbb dokumentuma az ESDP[1]. A régiók fejlettségének mérésére európai szinten kategorizálják a statisztikai térségeket országrész – NUTS 1, régió – NUTS 2 és megye – NUTS 3 szinteken[2].)
Magyarországon a területi tervezést, benne a területfejlesztési tervezést a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban Tfrtv.) és a felhatalmazásával készült, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) szabályozza.
Magyarország Alaptörvényében foglalt, vonatkozó alapvetéseket követve a területfejlesztési politika legmagasabb rendű dokumentuma az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció.
Az országgyűlési határozat négy kiemelt térséget jelöl ki; a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet, a Budapesti Agglomerációt, a Tokaj Borvidéket és a Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget.
A következő tervezési szint a megyék.
Előbbi kettő tervezését állami intézet (LTK) végzi. Utóbbiak terveztetése a megyei önkormányzatok kompetenciája.
Készülhetnek fejlesztési tervek más területtípusokra is, de ezeket jogszabály nem teszi kötelezővé.
A településeknek közös területi terveket célszerű készíttetni például az agglomerációkban és az agglomerálódó térségekben.
Az OetU ügyvezetője, Dr. Németh Iván kezdeményezte tervezés eredményeképpen vált a győri agglomerálódó térség agglomerációvá.
A nemzetközi – emberekért és vállalatokért folytatott – versenyben az agglomerációk együtt tervezése növelné a versenyképességet nagyobb gravitációs vonzás és jobban működő infrastruktúrák révén.
Város és környéke szervezettebb együttműködése az urbanizáció új minőségét teremtheti meg, olyat, amely ellenállóbb lehet akár a koronavírus-járványhoz hasonló válságok esetén is.
A 218/2009. Korm. rendeletben szabályozott tartalmú tervfajták:
– feltáró-értékelő vizsgálat,
– területfejlesztési koncepció,
– területfejlesztési program,
– hatásvizsgálatok[3].
További javasolt tervfajták:
– területfejlesztési intézkedési terv.
Az OetU Kft. mindegyik felsorolt tervfajta generáltervezését vállalja.
[1] ESDP = European Spatial Development Perspective, https://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/download/e/a4/b0000/ESDP_EN.pdf
[2] NUTS = Nomenclature of Territorial Units for Statistics
[3] A kétféle hatásvizsgálat szerepe és a tervezési folyamatbéli helyzete tisztázást igényel.