TELEPÜLÉS

TELEPÜLÉS minden, ahol ember él.

A történelem során a települések mérete és differenciáltsága folyamatosan nőtt.

A városok az emberi társadalom talán legkomplexebb, legbonyolultabb tárgyi alkotásai.

A település feladata, hogy a lakói igényeit – a legalapvetőbb, leghétköznapibb igényeitől a legmagasabb rendűekig – kielégítse. A település ezért nemcsak fizikai környezet, hanem társadalom és szellemiség is.

Magyarországon 3155 önálló település – város és község – van. A települések osztályozása méretük, közigazgatási állásuk, formájuk alapján sokféle, a jobb oldali oszlop a gyakran használt településkategóriákat tartalmazza. (A jogszabályokban is tárgyalt, definiált településfajtákat kövér betűkkel szedtük.)

A nagyobb települések kisebb nagyobb környezetük központjai; a területek és a települések vizsgálata nem választható el egymástól.

A különböző szintű központok hálózatai – a kulturális örökség mellett – a települések fejlődése szempontjából meghatározó innováció forrásai.

A települések fejlődési törvényszerűségei miatt a különböző települések formája tipológiai hasonlóságokat mutat, de minden település egyedi; a természeti adottságok és az emberi kultúra szimbiózisa.

Az építészet nagy egészén belül meg lehet különböztetni a városépítészetet, vagy tágabban értelmezve a településépítészetet. A városépítészet fókuszában a város életterei; a közterületek – utcák és terek – állnak.

Korunk egyik meghatározó társadalmi folyamata az urbanizáció; mely a városias életforma uralkodóvá válását jelenti az emberek városokba költözésével a városodással, és a vidék infrastruktúrájának javulásával a városiasodással.

Az OetU szerint a 2020-as pandémia az urbanizáció új szakaszát indíthatja el, mely Magyarországon Erdei Ferenc korábbi városkörnyék koncepciójának megfelelően, város és környéke szorosabb együttműködését eredményezheti.