Egy egész település építészeti tervezése egy bizonyos szintig – a térrendszere alakítása, a tervezett új intézmények helykijelölése és az építhető épületekre vonatkozó szabályozás – 2016 előtt a rendezési tervezés része volt.
2016-ban a Kormányzat bevezette a település arculati vizsgálatokat és azok nyomán az önkormányzatok jogosultságai bővültek a településképvédelmi szabályozásban, a polgármesterek jogosultságot kaptak arra, hogy az építési hatósági eljárásokban – kötelezően figyelembe veendő – véleményt nyilvánítsanak. (2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről és a 400/2016. (XII.5.) Korm. rendelet által bevezetett módosítások elsősorban a 314/2012. Korm. rendeletben)
A reform eredményeként Település Arculati Kézikönyvek (TAK-ok) készültek, melyek felmérték a települések építészeti értékeit és javaslatot tettek a továbbépítés módjára.
Az új szabályozás a korábbi, átlagos rendezési tervi tervtartalomhoz képest jobban felhívta a figyelmet az építészeti minőség fontosságára a településeken. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy korábban is voltak olyan rendezési tervek, amelyek szabályozási elemei igyekeztek biztosítani az építészeti minőséget.
Teljes települések részletesebb építészeti tervezése kivételnek tekinthető. Ilyen kivételek az ún. tervezett városok. Ha nem is volt része ezeknek a városterveknek minden egyes épület terve, de kétségtelen, hogy a településszerkezetet a helyi, természeti adottságok mellett, illetve azokhoz igazodva az építészeti koncepció határozta meg. Ilyen tervezett városokból Palmanovától Washingtonig, Karlsruhétól Dunaújvárosig van több is, de még a tervezett városok többsége is többé-kevésbé spontán módon nő tovább.
Az OetU szerint a település szintű építészeti tervezés tere elsősorban a közterületek tervezése. A Győrben már korábban bevezetett, majd az országos szabályozásba is bekerült közterület alakítási tervek, ha figyelemmel vannak a közterületek városépítészeti szerepére, az igényes településfejlesztés biztosítékai lehetnek.
Elvileg akár az építészeti tervek szintjéig is el lehet készíteni a helyi szabályozást, ennek azonban nagyobb településeken, városokban ma már nincs realitása.
A legrészletezőbb valós építészeti előkészítés a telepszerű beépítések terveinek elkészítése, illetve a városnegyed- vagy tömbrehabilitációs, rekonstrukciós tervek készítése, ezeket azonban a TELEPÍTÉSI ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS címeknél tárgyaljuk.