A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS olyan speciális tervezési műfaj, amely a település térbeli rendjét szabályozza egy meghatározott időtávra.[1]

A térbeli rend elvont fogalom; nem egy konkrét fizikai állapot elérését célozza, hanem egy olyan helyzetet határoz meg, amely
– meglévő dolgok (pl.: természeti képződmények, épületek, szolgáltatások);
– a rendezési terv készítésének időpontjában már ismert tervek, különösen a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia alapján a rendezési terv időtávjában megvalósuló dolgok és
– a terv időtávjában megvalósítható dolgok – vagyis lehetőségek –
összessége.

A településrendezési tervezést sok más jogszabályban lévő részletszabály mellett elsősorban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályozza.

A településtervezés két „műfaja” a településfejlesztési és a településrendezési tervezés, illetve ide lehet sorolni harmadikként a településarculati tervezést is. Ezeket a tervfajtákat ugyan a jogszabályok megkülönböztetik egymástól azonban nagyon szoros kapcsolatban vannak. (Például a megalapozó vizsgálat egyformán használható a fejlesztési és a rendezési tervhez; a település arculati kézikönyv tulajdonképpen a megalapozó vizsgálat egy része, a fejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia a rendezési terv tervezési programja.)

Jelenleg nincs előírva, hogy minden település rendelkezzen hatályos településrendezési tervvel, azonban az Étv. 18. § (2) bekezdése szerint olyan helyeken, ahol nincs hatályos terv; szabályozás, ott „építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni … csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke – beépítettség és építménymagasság – valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez.” Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a településrendezési terv hiánya a település meglévő állapotát konzerválja.

A szabályoknak megfelelő tervfajták
– a megalapozó vizsgálat,
– a településrendezési eszközök;
— a településszerkezeti terv,
— a szabályozási terv és
— a helyi építési szabályzat.
Ide tartozik még
– a telepítési tanulmányterv,
– a beépítési terv és
– a közterületalakítási terv[2].

A településrendezési tervek legfontosabb feladatának sokan még ma is az építéshatósági munka megalapozását tartják, holott a rendezési tervek a településfejlesztés legfontosabb eszközei közé tartoznak; ezekkel biztosítható, hogy a település fejlődése valóban a közérdek és a jogos magánérdek harmonizálásával valósuljon meg, úgyhogy az önkormányzatok végső prioritása a település lakosságának jóléte kell, hogy legyen.[3]

A 2016-tól jogilag bevezetett településarculat tematika a település szabályozását két részre bontotta, a „mennyiségi szabályozást tartalmazó” rendezési tervezésre és a „minőségi szabályozást tartalmazó” arculati, településkép-védelmi tervezésre.
Az OetU álláspontja szerint ez a kettébontás nem szerencsés, mégha érthető is, hogy a városépítészeti szempontoknak a településrendezésben való visszaszorulása miatt önálló városépítészeti eszköz bevezetésére tettek a jogalkotók kísérletet. Ez a kettősség ugyanakkor tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű építésszabályozást, így a reform legjobb végkifejlete az lenne, ha visszaállna a szabályozás egysége, de egy megerősödött városépítészeti motiváltsággal. Addig is az álláspontunk szerint a legkedvezőbb megoldás közös rendelet alkotása a „helyi építési szabályzatról és a településkép védelméről”.

Az OetU Kft. ügyvezetője Dr. Németh Iván, még győri főépítészként, finn testvérvárosi példák metodikája alapján készítette el a város 2006-ban jóváhagyott tervfelülvizsgálatát. A terv készítésénél két fő metodikai motivációja volt; a terv egységességének megőrzése érdekében és a területi mérleg korrektsége érdekében a terv térinformatikai alapokon készüljön (AutoCad Map) és erősebb legyen a szabályozás városépítészeti megalapozottsága.
 Álláspontunk szerint a szabályozás gyakori módosítása a dinamikusan fejlődő településeken elkerülhetetlen; még ha az önkormányzatok tartanák is magukat a településfejlesztési koncepciójukhoz, akkor sem várható el, hogy a település összes aktora – magánszemélyek és vállalkozások – a tervfelülvizsgálati ciklusokhoz alakítsák a saját fejlesztési ötleteik kipattanásának időpontját. A gyakori tervmódosítások mellett a tervek – törvényességi szempontok alapján is elvárt – egységessége ugyanakkor térinformatikai alapú tervezés nélkül reálisan nem biztosítható, mint ahogy ezt a legtöbb település gyakorlata igazolja is. Még fontosabb szempont, hogy az egységes terv jogbiztonságot is sugároz, ami a terv szakmai minősége mellett fontos településmarketing tényező is.  

Az OetU Kft. minden rendezési tervfajta készítését vállalja.

[1] A rendezési terv programjának is tekinthető településfejlesztési koncepciók az Étv. szerint hosszú távra, vagyis 10 évet meghaladó, de 20  évnél nem hosszabb időtávra készülnek. Nehéz azonban pontosan felmérni egy-egy intézkedési javaslat tényleges megvalósulásának az időpontját, másrészt vannak olyan fejlesztési programok, mint például a nagysebességű vasút kiépítése, amelyek előreláthatóan nem épülnek ki ennyi idő alatt, azonban a helybiztosításuk olyan közösségi érdek, amelyet ésszerű már a most készülő tervekben is figyelembe venni.
(A tervezés időtávja a rövid-, közép-, hosszú- és nagytáv. Ezek időtartama 1-3, 4-10, 10+ és 20-25 év.)
Az építéspolitika keresi a rendezési tervezés legjobb módszereit, az ilyen reformok jogszabályváltozások árán mennek át a tervezési gyakorlatba; egyik következményük, hogy a korábbi terveket át kell dolgozni. Most is van folyamatban egy ilyen reform; a 314/2012. Korm. rendelet 45. § szerint a 2012. december 31-én hatályban lévő rendezési tervek 2021. december 31-ig alkalmazhatók.
[2] Ezt a tervfajtát is először a győri önkormányzat vezette be Dr. Németh Iván kezdeményezésére.
[3] A településrendezési tervek mellett az érdekharmonizáció fontos eszköze a magyar építési jogba 2006-ban bevezetett településrendezési szerződés. A német építési jogban már régóta létező „städtebaulicher Vertrag” mintájára a győri önkormányzat már az 1998-ban megépült Győr Plaza építtetőjével is kötött a környező közterület kiépítését biztosító városépítészeti szerződést.