A TERÜLET a különböző méretű, valamilyen szempont(ok) alapján lehatárolható terek gyűjtőfogalma.
(A magyar területi tervezésben releváns területfajtákat, -megnevezéseket a jobboldali oszlop sorolja fel. A jogszabályokban is tárgyalt, definiált területfajtákat kövér betűkkel szedtük.)

Világunk globális világ.
Az emberiség életét sok, szuverén állam szervezi, de a gazdaságban meghatározó szerepet játszanak a több államban is jelen lévő; multinacionális nagyvállalatok, melyek a globalizáció legerősebb motorjai.

Magyarországon[1] is erős a globalizáció hatása, de a területi szerveződésünkre – tagságunk révén – az Európai Unió van legnagyobb hatással.

Magyarországon belül a települések feletti legfontosabb területi szintek az ország, a kiemelt térségek és a megyék.

A többi térségtípus önálló megjelenése részben projekt függő, részben a térségen belüli települések együttműködési hajlandóságán múlik. Sokféle lehatárolást mutat be a KSH Területi atlasza (https://www.ksh.hu/teruletiatlasz_kozigazgatasi_egysegek)

Európai Unió
nagytérség
ország
térség[2]
kiemelt térség[3]
tájegység
régió[4]
szabad vállalkozási zóna[5]
megye
járás
kistérség
agglomeráció
településcsoport
városkörnyék

[1] A 2018-as adatok alapján hazánk a GDP alapján az 57., az egy főre jutó GDP alapján az 56. helyen áll a felmért 192 országból. Népessége a számontartott 244 ország között a 93., a Föld teljes népességének 0,126 %-a.
[2] térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a megye, a kiemelt térség, a járás, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése, 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, továbbiakban Tfrtv. 5. § i)
[3] kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek; Tfrtv. 5. § f)
[4] régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS-2. szintű területi egység, Tfrtv. 5. § e)
[5] szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít; Tfrtv. 5. § j)