A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS egy többszintű, hierarchikus, jogszabályokban szabályozott tervezési rendszer, amelyben az ország területi rendje, a kiemelt térségek területi rendje, a megyék területi rendje azok a területi szintek, ahol a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (továbbiakban Tfrtv.) szerint kötelező a tervek készítése, illetve a meglévő tervek rendszeres felülvizsgálata[1].
A magyarországi területrendezési tervezés ténylegesen elsősorban
– a technikai infrastruktúrák kiépülését, valamint
– a jogszabályban meghatározott védelmi intézkedések megvalósítását
szolgálja.
Természetesen a területrendezési tervek kötelező tartalma a térségi övezetek és ezek között a települési övezetek meghatározása. Utóbbi méretezése csak a településrendezési tervek területi mérlegeinek térségi és országos összesítése után lesz érdemben végezhető, majd a területhasznosítás a fenntartható, területtakarékos településfejlődés figyelembevételével tervezhető.
Kötelező jogszabályi előírások nélkül is hasznos lehet más szempontok szerint lehatárolt és/vagy kisebb térségek – tájegységek, agglomerációk, vállalkozási zónák, … – tervezése.
A 218/2009. Kormány rendeletben definiált, alacsonyabb rendű tervfajták:
– megyei területrendezési terv,
– területrendezési tanulmányterv,
– területi hatásvizsgálat,
– térségi területfelhasználási kérelem alátámasztó munkarésze,
– területcsere alátámasztó munkarésze.
Az OetU mindegyik tervfajta készítését vállalja.
[1] Tfrtv. 23/B. § (4) szerint: A területrendezési tervek felülvizsgálata legalább hétévente, az európai uniós tervezési ciklushoz igazodóan történik. Az ország területrendezési tervét az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció elfogadását követő egy éven belül el kell fogadni.